Sokbabos chilli

Előző héten még javában tombolt a tél a szigeten, s ráadásul kellemetlen szél is párosult hozza, s ilyenkor mindennel jobban kívánom a csípős ételeket.

S ha csípős, akkor kapásból egy jófajta csili jut az ember eszébe. Csakhogy én már egy ideje nem eszem vörös húst ha nem muszáj, így kis internetes kutatást követően találtam rá a hárombabos csili receptjére.

Persze ezt is egy kicsit a saját képemre formáltam, lentebb az én variációm.

Hozzávalók:

• 1 pirospaprika
• 300 g száraz bab keverék, (tarka, vörös és fehérbab)
• 400 g babkonzerv
• 400 g aprított paradicsomkonzerv
• 1 pritamin paprika
• 1 közepes vöröshagyma
• 1 ek csili
• 1 ek tört csili paprika
• 1 liter erőleves kockából
• tortilla

Elkészítés:

A szárazbabot egy nappal korábban beáztattam. Elkövettem azt a hibát, hogy nem válogattam szét a fehér és a fekete babot, így az éjszaka leple alatt a fekete bab szépen bűvkörébe vonta a fehéret, s szép kis világoskék bab lett az eredménye. De nem a színe alapján ítéltessen meg a bab, nemde?

Felaprítottam a vöröshagymát, és a paprikát is, majd egymást követően lepirítottam mindkettőt,

Ekkor következett a szárazbab. Összeforgattam a hagymával, és a paprikával, fantasztikus színkombinációt alkotott a serpenyőben. Majd hozzáadtam a levest, hadd főjenek levükben a babok, sóztam, borsoztam.

Amikor már puhák a babok, s elkezdett a leves elfőni, hozzáadom a csiliket, majd a konzervbabot és a paradicsomot, még kb.10 percig főztem.

Tortillába töltöttem, majd tejföllel, s sajttal a tetején felszolgáltam.

Tipp: Ha túl csípősre sikerül a csili, akkor kis cukor hozzáadásával el tudjuk venni az erejét (nem kell attól tartani, hogy édes lesz az étel).

Töltött úritök

Ez a poszt eredetileg úgy indult volna, hogy utálom a tököt. Helyesen a mondat így hangzik: továbbra is utálom a sütőtököt.

Egészen komoly kutatást végeztem a wikipedian és egyéb szótároldalakon mire fenti mondatot ilyenformán meg mertem fogalmazni. Megtudtam például  hogy az úritök angol nevének (ami a squash) keresztapja Roger Williams, a Rhode Island alapítója, és, hogy az úritök fútónövény, amit felfelé növő szárakba kötöznek (ami magyarázat volt arra, hogy a növény, amit Kínában egy paraszt házában láttam is úritök volt.)

Mindezen erőfeszítés két kis szellemre emlékeztető tök miatt.

Az előző heti biocsomagomban érkezett meglepetésként e két kis csoda, s bár sajnáltam megenni őket,   ételt nem dobunk ki, s mert bio, így nem álltak volna el az idők végezetéig, kis internetes böngészést követően találtam egy receptet, ami felkeltette az érdeklődésem  (Az eredeti a GoodFood oldalán található  cukkinivel, lentebb az én variációm).

Hozzávalók:

• 2 kis úritök
• 1 összetört fokhagymagerezd
• 3 ek repceolaj (vagy olívaolaj) 
• 1 ek tört chili
• 1 ágacska kakukkfű, felaprítva
• 4 kisebb póréhagyma szár
• pritaminpaprika, 2 cm kockákra vágva 
• 2 vöröshagyma
• 200g koktélparadicsom
• 100g kecskesajt
• 2 szar friss petrezselyem

Elkészítés:

Melegítsük a sütőt 200 fokra (ha légkeveréses 180 fokra), vágjuk félbe a tököket  vájjuk ki a magokat,  majd irdaljuk be a tököket, s végezetül `olajas, fokhagymás, tört csilis  masszával jól kenjük be mindegyik felületét. Én repceolajat használtam a kencéhez, mert szeretem a földies, karakteres ízet, de ízlés kérdése, aki nem szereti, maradjon az olívaolajnál.

Aztán irány a sütő, kb. 30 percig sütjük őket, amíg megpuhul a belük.

Mindeközben a maradék összetevőkből a kecskesajtot és a petrezselymet leszámítva lecsószerű masszát készítünk. Lepirítjuk a hagymát, majd hozzáadjuk a friss póréhagymát, s amikor a hagymák mar szépen kókadoznak a lábos alján, hozzáadjuk a kakukkfüvet  és a paprikát  A félbevágott paradicsomok akkor következnek  ha már a paprika is összeesett, sózzuk, borsozzuk. Amikor az egész lecsóállagú lesz, elzárjuk a tüzet.

Ha kész a tök, akkor a kecskesajtot belemorzsoljuk a masszába egyszer átmelegítjük  és mind a négy tökfélét megtöltjük a masszával. Újabb 10 perc a melegben, és kész is van az ebéd.

Végeredmény:

Egy hosszú  kevésbe stresszmentes hét után hatalmas elégtétel amikor az embernek sikerül egy ilyen ételt összehozni.

Kreatív, egyszerű, de nagyszerű, kis petrezselyemmel a tetején fogyasztottuk, vacsorára csak egy kis fél maradt :) Nagyon ajánlom, nekem nagyon ízlett.

Jo étvágyat!

Lélekmelengető csípős vöröslencse-répaleves

Variációk egy témára... egy témára amit ebben a hidegben (a sarki szelek mar egy hete itt tanyáznak a Szigetorszagban) nem tudok megunni: a répaleves. 

Korábban mar posztoltam egy sült répaleves receptet, jelen receptre a korábbihoz képest viszont jobban jellemezhető a pikantéria. 

Hozzávalók:

• 2 ek örölt kömény
• 1 ek tört csili
• olivaolaj
• 600g répa 
• vöröslencse 
• 1 l erőleves

Elkészítés:

A vöröslencsét áztassuk be, majd vékony szeletekre aprítsuk fel a répát (nem szükséges megpucolni, csak jó alaposan megmosni).

Egy kis olivaolajon pirítsuk le a répát, eszméletlenül jó illata van a répának, ahogy szépen lassan megadja magát az olajos szaunának, s hogy az illathatást fokozzuk, adjuk hozza a répához a tört csilit.  Az egész úgy fog kinézni, mintha jópár nyári kalapot egyszerre feldobtak volna a levegőbe.

A csilit a lecsöpögtetett vöröslencse követi, amit jól keverjük a csili és a répa köze,  majd adjuk hozza a keverékhez a levest, és hagyjuk lassú tűzön, kevés kevergetés mellett pöfögni. Adjunk hozzá ízlés szerint sót, és borsot. Amint a répa megpuhult, turmixoljuk le a levest.

A végeredmény:

Korianderrel, vagy joghurttal a tetején szervírozzuk, nagyon finom, igazi lélekmelengető pikáns leves hideg téli éjszakákra. Ha kenyeret szeretnénk enni hozza, akkor indiai naan kenyérrel a legfinomabb.